A műgyökér (implantátum) beültetés helyi érzéstelenítésben a betegek egybehangzó véleménye szerint nem fáj, és kevesebb utópanasszal jár, mint egy foghúzás.

A Straumann prémium implantátum esetén olyan implantátum felszínt hoztak létre, melyet a csontsejtek felépítése ihletett, és gyakorlatilag szinte mindig begyógyul. A több tíz éves kutatás és a technológiai fölény megbízható gyógyulást biztosít és tartósságot.

Első és legfontosabb a jó szájhigiénia. Ennek hiányában a fogakhoz hasonlóan ínygyulladás és ennek következményes betegségei alakulhatnak ki az implantátumok körül is. A dohányzás és a cukorbetegség a két legfontosabb rizikó tényezők. Nagyon fontos, hogyha nem vigyázunk az egészségünkre, ahogy más szerveink, az implantátumaink körüli szövetek is könnyebben megbetegednek. Egy szál cigaretta elszívása 30 percre a felére csökkenti a száj vérellátását. A kezelési idő csökkentése érdekében alapos tervezés nélkül beültetésre kerülhetnek olyan helyekre is implantátumok, ahol vagy a csont vagy a lágyrész környezet nem megfelelő. Ennek következmény lehet további íny és csont sorvadás. Ez sokszor utólag korrigálható az implantátumok tisztításával, lágy vagy keményszövet pótlással. Nagyon fontos az éves kontrollok betartása, hogy már a korai problémás jelek észlelésekor megtehessük az első lépéseket a további komplikációk elkerülése érdekében.

A bölcsességfogak a fogsor utolsó, 8-as számmal jelölt tagjai. Fiatal felnőtt korban nőnek ki általában.

Gyakran túl kevés hely áll rendelkezésre, hogy kinőjenek és ilyenkor áttörés közben különböző helyzetben elakadnak. Ilyenkor általában a bölcsességfognak csak egy része látszik ki az íny alól. Lepedék és ételmaradék rakódik be a fog és az íny közé. Ez időszakosan visszatérő fájdalmas ínygyulladást idéz elő. A gyulladás általában 1-2 hétig tart, amit pár hónapos, vagy akár éves tünetmentes időszakok követhetnek. Sokszor a betegek ezt annak tudják be, hogy nő a bölcsesség foguk. Ezen panaszok elhanyagolása szájzár formájában hívhatja fel a kezelés szükségességére a figyelmet. Ezen felül az áttörésben visszamaradt bölcsesség fog számtalan további fogászati probléma forrása lehet. A nehéz tisztíthatóság miatt könnyebben szuvasodik. Ez sokszor már csak a szuvasodás következményes betegségeinél kerül felfedezésre. Károsíthatja az előtte álló fogakat, melyeknek nekidőlve ugyancsak azok szuvasodását, és/vagy fogágybetegségét okozhatja. Ezek a folyamatok góc betegséghez vezetnek. Ezen felül a fogak torlódását fokozhatja. Gyakran fogszabályozás miatt kell eltávolítanunk őket. Ha nem távolítjuk el időben, a már szabályzáson átesett fogakat újra összetolhatja, ily módon szerepet játszva az eredeti rendellenesség újbóli kialakulásában.

Olyan mélyebb fogszövetek (dentin), melyeket korábban íny vagy zománc borított, szabaddá válnak. Az ily módon védelem nélkül maradt fognyak kevésbé ellenálló hő (pl. hideg-meleg ételek, italok), ozmikus (pl. édes), érintési, és kémiai ingerekre.
A leggyakoribb ok az íny visszahúzódása és ezáltal korábban ínnyel fedett fognyaki, foggyökér területek szabaddá válása. Az íny visszahúzódását okozhatja:
• Helytelen (túl erős) fogmosási technika, főleg kemény sörtéjű fogkefe használata esetén.
• Fogínybetegség, mely során az íny krónikus gyulladása a szövetek leépüléséhez vezet.
• Az életkor növekedésével természetes egy lassú, kis mértékű ínyvisszahúzódás.
• Fogszabályozás
A másik ok a fog zománc rétegének fognyaki területen kialakuló hiánya. Ezt okozhatja:
• Fogkefe ártalom
• Csikorgatás, rossz harapás következtében kialakuló zománc kitöredezés.
• Kivehetős fogsorok fém kapcsa miatti kopás. Savas hatású ételek, italok rendszeres fogyasztása.
Kezelés:
• Kiváltó okok kezelése, megszüntetése.
• Íny recessziós műtét, melynek során szeretnénk az eredeti egészséges állapothoz hasonló lágyrész viszonyokat elérni.
• Speciális (nátrium-fluorid, calcium-fluorid) tartalmú lakkok rendelői használata. Szükség esetén fognyaki tömés készítése.
• Fognyaki érzékenységre való fogkrémek alkalmazása.

A fogak tartószöveteinek a betegsége. Elsődleges kiváltó oka a helytelen szájhigiénia és ennek következtében kialakult fogkő. Az állandó gyulladás a tartószövetek leépüléséhez vezet. Általában a csont pusztulás gyorsabban zajlik, mint az íny visszahúzódása, így valódi tapadás és alátámasztás nélküli íny zsebecskék, tasakok alakulnak ki a fogak körül. Ezek mélysége fontos mérőszámai a betegség súlyosságának. A folyamatot fokozhatja a dohányzás, a cukorbetegség, az örökölt hajlam, és a helytelenül kialakított fogpótlások, tömések. Nagyon fontos a mielőbbi felismerés és kezelés. A fogtasakok mélyén speciális oxigénszegény mikrokörnyezet alakul ki, ahol a normál szájflórától eltérő baktériumok tudnak elszaporodni. Ezek a baktériumok ma már bizonyított, hogy szerepet játszhatnak sok a szervezet más területein játszódó patológiás folyamatban, pl. koraszülés, szívinfarktus. Tünetek a vérző, duzzadt, vörös fogíny, meghosszabbodott fogak, rossz lehelet. A fogak meglazulása már a végső stádium. Kezelés: Fogkőeltávolítás (íny felett, és íny alatt), és szájhigiénia javítása, rossz fogművek eltávolítása, a megfelelő bakteriális flóra visszaállítása. Egy bizonyos stádium után műtéti beavatkozások, szükség esetén korszerű, regeneratív anyagok használatával.

Fogászati gócról akkor beszélünk, ha egy szájüregben található korokozó vagy annak toxinja a véráramba jutva más szervekben okoz megbetegedést. Ilyen lehet a hajhullás vagy különböző bőrgyulladások, de okozhatnak gyulladást létfontosságú szervekben, mint a vese vagy a szív.
Leggyakoribb fogászati gócok:
-Ciszta, granulóma. Az elhalt fogak gyökércsúcsán keletkező krónikus gyulladásos elváltozások. Ezek a folyamatok a szervezet természetes védekező mechanizmusainak a részei. Ennek során az immunrendszer próbál gátat szabni az gyökércsatornákon keresztül a csontba jutó baktériumoknak. Ezek a krónikus elváltozások fellángolhatnak és duzzanattal, fájdalommal, bőrpirrel járó akkut gyulladássá válhatnak. De van, hogy panaszmentesek, szépen lassan a csontban növekednek, és csak egy másik fog miatt készült röntgenen mellékleletként fedezzük fel. A kettő között csak eltávolítás után, szövettani vizsgálat alapján tudunk biztosan különbséget tenni, röntgen alapján nem. Sajnos a leggondosabb orvosi munka és negatív röntgen lelet mellett is bármelyik gyökérkezelt fog gócként szerepelhet.
- Fogágybetegség során kialakuló mély tasakok: A fogágybetegség esetén a fogak mellett úgynevezett íny tasakok alakulnak ki, melyek mélysége akár a foggyökér teljes hosszát elérhetik. Ezek nem tisztíthatók. A tasakok mélyén a fogakon lévő flórától különböző baktériumok tudnak elszaporodni. Az íny tasak belső felszíne egy gyulladt sebfelszínnek felel meg, melyen keresztül könnyen a véráramba kerülhetnek akár a baktériumok, akár a toxinjaik.
- Bölcsesség fogak körüli íny gyulladás (perikoronítis): Az áttörésben visszamaradt bölcsesség fogaknak sokszor 1-2 csücske látszik csak ki az íny alól. Annak ellenére, hogy íny alatt van, ezeknek a fogaknak a koronáján is keletkezik lepedék, mely időről időre ínygyulladást okoz, és a korábban leírt tasakokhoz hasonlóan hatásmechanizmusok miatt gócként szerepelhet.

Általánosságban elmondható, hogy a fémvázzal rendelkező pótlások mindig élettelenebbek, mert ebben az esetben először a fémszürke színét kell elmaszkírozni és a felette lévő kis rétegvastagságú kerámiának kellene a fog színét, transzparenciáját vissza adni, ami nem lehetséges. Ezzel szemben a tiszta kerámia pótlások sokkal jobban tudják utánozni a fog különböző rétegeinek fénytörő hatását.
Fontosak továbbá a megfelelő arányok. Ma már tudjuk, hogy milyen szélesség és hosszarányok szükségesek ahhoz, hogy egy fog természetes hatást keltsen. Ezektől való jelentős eltérés ugyancsak diszharmóniát kelthet.

Egy akkut ideggyulladás alatt lévő fogat nehezebb elérzésteleníteni. De ma már olyan technikák állnak rendelkezésünkre, melyekkel minimalizálható a diszkomfort az ilyen esetekben is.

A gyökérkezelés után pár napig teljesen normális a kezelt fog érzékenysége. A gyökércsatorna megmunkálása során különböző anyagok juthatnak a gyökércsatornán túlra, melyek átmeneti irritációt okozhatnak a csontban. A gyökérkezelés során célunk a fog gyökércsatornájában lévő baktériumok számának minimálisra csökkentése, az ott maradt baktériumoknak pedig a befalazása. Sajnos előfordul, hogy anatómiai akadályok miatt (görbe, szűk csatorna, oldal csatornák) ez nem lehetséges. Amennyiben gyökérkezelés után még hónapokkal is fáj a fog, valószínűleg nem sikerült az elsődleges célunk. Ilyenkor a foggyökér csúcsa körüli területre kijutó baktériumok, és az itt található tartó szövetekben gyulladása okoz panaszokat. Ilyenkor az éles nyilaló idegi fájdalommal szemben általában elhúzódó tompa fájdalom, és/vagy ráharapási érzékenység a jellemző. Amennyiben ez állandóan fennáll, vagy gyakran fellángol, és a fog nem funkcióképes, sajnos a fog eltávolítása jön szóba.

Régi töméseknél:
• Lehet új szuvasodás miatt.
• Lehet azért, mert a tömés már nem zár megfelelően.
Új töméseknél:
• Lehet, hogy a szuvasodás, majd ennek eltávolítását követően a tömés közel van a fogbélhez.
• Lehet azért, mert a tömés készítése során a felület kezelésére és tömésének beragasztására használt anyagok ingerlik a fogbelet.

Antibiotikum szedés szükséges lehet a felülfertőzések elkerülése érdekében. A műtét után első napon léphet fel leginkább fájdalom, ezért a műtétet követő napokban fájdalomcsillapító alkalmazása javasolt. A duzzanat általában a műtétet követő harmadik napon jelentkezik leginkább. Külső jegelés segít a duzzanat mérséklésében, főként a beavatkozást követő 1-2 napban. Fontos a hűtést 5-10 percenként eltávolítani a bőr pihentetése érdekében. A varratokon könnyen megtapad a lepedék, ezért fontos a sebet és környezetét tisztán tartani. Puha fogkefével a seb környezete a műtét utáni naptól tisztítható, továbbá fertőtlenítő hatású szájöblögető másnaptól való használata javasolt. A varratok a műtét után egy héttel eltávolítjuk. Ha ez idő alatt varratok lazulnak meg, vagy esnek ki, az a gyógyulást nem befolyásolja. Ha az arc duzzanata fokozódik, nyelési nehézség, láz alakul ki, jelentkezzen orvosánál. A friss sebet ne szívogassuk, ne öblögessük. Vérzés a beavatkozás napján és aznap éjszaka előfordulhat.

A fog eltávolítását követően kb. 20 percig gézbucira kell harapni, hogy a vérzés elálljon, és a véralvadék stabilizálódjon a foghúzás helyén. Ezt követően a gézt ki lehet köpni. Tilos a friss sebet szívogatni, öblögetni, mert ez a véralvadék kimozdulásához, ismételt vérzéshez, elhúzódó sebgyógyuláshoz vezet. A kezelés másnapjától javasolt a seb környezetének tisztán tartása puha fogkefével. Fájdalomcsillapító szedése indokolt lehet, de nem minden esetben szükséges. Ha a sebet nem zárja le véralvadék, a foghúzás utáni csontüreg megtelhet ételmaradékkal, mely tipikusan a beavatkozás után 2-3 nappal erős fájdalommal jelentkező helyi csontgyulladáshoz vezet. Ez esetben kérjük keresse fel orvosát. Ha a beavatkozás során varratok kerültek a sebbe azok eltávolítása egy hét múlva javasolt.

Ezek a beavatkozások általában arcduzzanattal járnak, mely leginkább a műtétet követő második napon jelentkezik. Ez teljesen normális és folyamatos javulás mellett akár 5-7 napig is fennállhat. Ennek mérséklésére javasolt a beavatkozás követő első és második nap külső jegelés, hűtés periodikus (5 perc hűtés, 5 perc pihentetés) alkalmazása. Javasolt továbbá fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése a beavatkozás után. Segíthet, ha magas párnán alszunk pár napig, mert így alacsonyabb lesz a műtött terület vérnyomása. A sebet műtét után ne szívogassuk, ne öblögessük. Viszont a második naptól már lehet fertőtlenítő hatású készítményekkel öblögetni, a negyedik-ötödik naptól pedig óvatosan tisztítani. Csontpótlások során keringéssel nem rendelkező anyagokat ültetünk be, melyek fogékonyak a fertőzésekre. Ezért mindig szükséges antibiotikum szedése. Általánosságban elmondható, hogy a varratokat 2 hét után távolítjuk el. A varratok meglazulása, a sebszélek szétnyílása esetén azonnal keresse fel orvosát. Ilyenkor új varratok behelyezése, a seb tisztítása, esetleg további antibiotikus kezelés válhat szükségessé. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet a csontpótlás után egy hét múlva is fennálló vagy akár hónapok múlva jelentkező duzzanat vagy genny megjelenése. Ezen tünetek 'otthoni kezelése' a csontpótlás elvesztéséhez vezethet.
Arcüreg emelés után 2 hétig tilos az orrfújás.

Ezeknél a műtéteknél a legfontosabb tudnivaló, hogy a műtéti területet nem szabad klasszikus értelemben fogkefével mosni kb. 2 hétig. Ennek oka, hogy ha nyomást, vagy elmozdító erőhatást fejtünk ki az átültetett lágy részre, az nem tud átereződni, megtapadni. Fertőtlenítős öblögetés természetesen szükséges. Esetleg clorhexidin tartalmú géllel átitatott puha vattás fültisztító segítségével letörölhetjük a lepedéket és az ételmaradékot, ha ez öblögetéssel nem sikerül. A varratokat általában 2 hét után távolítjuk el.